Az én apám

Apu elesett, és eltört benne valami.
Meg is műtötték hamar.
84 évesen már kockázatos minden, de ahhoz képest, hogy azt gondoltuk, nem altatható a szive miatt, túlélte.
Épp akkor látogattam, a műtét napján, amikor még nem volt teljesen tudatánál.
A tekintetén látszott, hogy már átnézett a túlpartra!
Később a mennyezetet bámulva, el-elszunyókálva mondott mindent össze-vissza.
"- Jé?! Megint elment kettő! A rózsa is elment! Meg a szekrény."
Volt egy ilyen mondat is:
"- Engem is elindítottak már!"

Vicces volt.
És szomorú.

Mátival Dalmánál

Áprilisban meglátogattuk Mátéval Dalmát, aki ekkorra már teljesen "La Parisienne" volt.

A rá jellemző morgós rossz kedvnek nyomát sem találtuk. Ezt valahol elhagyhatta induláskor a reptéren. 

Dani a nagy HARCOS

 Nagy harcos volt a Dani, talán nagyobb, mint Németh Mitya volt. 

Miki 150 kilóról volt hova fogyjon, mikor diagnosztizálták a hasnyálmirigy rákját, Dani sosem volt vaskos. 

Dani túlélte. 

Aztán 6 év elteltével a sorsa kopogtatott. 

Áttétek. 

15 hónap. 

Tegnap halt meg.

Remélt még egy-két évet. De minek?

Erről sokat beszélgettünk. 

Érdemes küzdeni? (Szerintem nem.)  Nem akartam a véleményemmel gyengíteni a harcát. 

Talán azokért a pillanatokert mégis érdemes volt, amikről mesélt.

Egy vasárnapi tevézés után, amikor a gyerekekkel nézték a “Rock suli”-t, arról mesélt, úgy érzi, mintha nem is lenne beteg.

Lány a jövőből

Másodszor fordult elő Sziveszter napján, hogy Lauri 8 órával megelőzve saját korát, a jövő évből szólt hozzánk Skype segítségével!

Előszőr 2013-ban, majd 2014-ben is.

Azt mondta, jó évnek látszik a most kezdődő. 

Legyen így!

A párizsi lány

Dalma Párizsba megy!
Februártól júliusig, ami alkalmas idôtartam arra, hogy késôbb errôl úgy nyilatkozhasson:"Párizsban éltem egy ideig"!
Nyílik a világ!
Hajrá Dalmus!

Bölcselet

Ha nincs koncepció, az a koncepció!

Az út vége

Apám haldoklásába csöppentem 2012 december 30.-n.
Felkészületlenül.
Vagy csak megszoktam, hogy mindenből felépül. Mindig.

Arra számítottam az elmúlt években, hogy nem sok van vissza számára. Látszott a leépülése. Az alkudozást is befejezte már, valakivel (mert hívő nem volt) hogy "ezt a 4-5, majd 3-4, később 1-2 évet" éljük túl!

A kórterembe lépve azonnal tudtam, hogy ebből nem tud már felépülni. Vélhetően nem is akar már. Azt hiszem elege lett. Mindenből.

Fogta a kezem, pedig ezt gyerek koromban sem tette, és én elköszöntem tőle. Sokáig integetett utánam. Furcsa volt.

Három nap múlva meghalt.